Az LMP kongresszusa úgy döntött, hogy kilép az Európai Zöld Pártból. Nem akarunk úgy tenni, mintha könyörögtek volna, hogy maradjunk, ez a viszony már korábban megromlott, az önkormányzati kampányban pedig menthetetlenné vált. Ha nem lépünk ki, vélhetően kizárnak minket, a mostani döntéssel tehát csak azt akartuk jelezni, hogy legalább abban konszenzus alakult ki köztünk, hogy elválnak az útjaink.
A valóságban semmilyen jelentősége nincs annak, hogy egy párt melyik európai pártcsaládnak a tagja. De nagyon is van jelentősége annak, hogy milyen viták alakulnak ki a nyugat-európai magországok által dominált pártcsaládok és a régiós tagpártok között. Ezen konfliktusok megértése sokkal közelebb visz az uniós szintű politika feltérképezéséhez.
Ma az LMP azzal tud hozzájárulni, hogy kicsit jobban megértsük az Unió és az EU-s szintű politika működését, hogy elmondjuk a saját történetünket az EGP-vel, és a szakításhoz vezető utat. Kezdjük a végén: az önkormányzati választások. Talán még mindenki emlékszik, hogy az LMP úgy döntött, hogy Karácsony Gergely helyett Vitézy Dávidot támogatja. Tettük ezt azért, mert Karácsony Gergely meggyőződésünk szerint nagyon sokat beszélt, még többet moralizált, de a valóságban nem sok mindent csinált azért, hogy ez a város zöldebb és élhetőbb legyen. És mert meggyőződésünk volt, hogy Vitézy Dávid pont az ellenkező arányok mentén végezné a munkáját. A mi meggyőződésünk az, hogy jó döntést hoztunk, vitatni persze mindent lehet. De ez egy helyhatósági választás volt, abszolút a párt hatásköre, hogy milyen döntést hoz. Az EGP ugyanakkor története során először beleszólt egy helyi választásba, és azt mondta, hogy ha nem Karácsony Gergelyt támogatjuk, akkor nem tekint ránk megbízható partnerként. Ezt nem merik megcsinálni se a német, se a francia, se a holland tagpárttal, ezt velünk merik megcsinálni. És nem azért csinálják, mert bármilyen szinten is érdekli őket az, hogy ki Budapest főpolgármestere, hanem azért, mert így a saját nemzeti kampányunkban kiadhatnak egy közleményt, hogy megvédték a demokráciát Európában. Azzal, hogy a verseny lehetőségét is korlátozni akarták.
És így érkezünk el a második konfliktusunkhoz az EGP-vel, és úgy általában a nyugat-európai zöld mozgalommal. Sajnos az elmúlt években a legtöbb nyugati zöldpárt a rendszerügyek felvállalása helyett identitáspolitikát képviselt. Az EGP a töredező progresszív konszenzus legradikálisabb képviselője lett, az LMP ifjúsági tagozatának tagjai jöttek ki fiatal zöldeknek szóló workshopról azon vihorászva, hogy miért kell az ötödik nemi identitás felvállalásáról beszélni és mégis mit jelenthet az a kifejezés, hogy „non-man”. Külpolitikában nem engednek ellenvéleményt, mindig a legdivatosabb állításokat ismételik (itt külön, búcsúzó és őszinte köszönet a német zöld pártnak Izrael ügyében tanúsított józan eszéhez), és politikai elemzésük annyi, hogy mi vagyunk az utolsó bástya a fasiszta hordák ellen. Nem kedveltek minket, lenéztek és bugrisnak tartottak, mi meg nem akarunk nekik megfelelni.
De ami az érzelmi életnél fontosabb, talán a legfontosabb nézeteltérés, ami pontosan rámutat arra, hogy bármilyen politikai erő álláspontját Európában sokkal inkább határozza meg a térkép, mint bármilyen pártcsalád. Az elmúlt időszakban a legsúlyosabb vitáink az akkumulátorgyártással kapcsolatban alakultak ki az európai zöldekkel. Mert a magországok által uralt EGP-nek az ég adta egy világon semmilyen gondja nincs azzal a zöld átállással, melyben a német fogorvos lecseréli a régi belső égésű motoros autóját egy elektromosra, és közben minden haszon Németországban jelentkezik, hiszen jól jár a fogorvos, jól jár a német autógyár és a német állam is, csak minden költség és szennyezés a mi régiónkban landol. Nekik ez a megoldás tökéletes, és nem is különösebben örülnek akkor, ha felemeljük a hangunkat itt a széleken az igazságtalansággal szemben, mert ugye belepiszkítunk a jóemberkedésbe. A nyugati zöldpártok nem fogják azt mondani, hogy az elektormobilitás zsákutca, mert ők találták ki. Azért, hogy az általuk képviselni kívánt felső középosztály úgy lehessen klímatudatos, hogy közben azért megmarad a luxusautója. Bár hangoztatják, hogy fontos a klímaigazságosság, ezt arra értik, hogy szeretnek erről posztolni, nem arra, hogy ez az EU-n belül fontos lenne.
Nekünk ebben a kérdésben a valódi szövetségeseink itt vannak a régióban, az EGP-ben csak zavaró tényezők vagyunk. Ezt a problémát nem a nyugati zöldek fogják megoldani, hanem velük szemben kell megoldani.
Egy EP-képviselővel nem rendelkező pártnál az, hogy nem tagja egy pártcsaládnak, nem egy fontos esemény. De annyival tartozunk, hogy elmondjuk, miért döntöttünk a kilépés mellett.
Örülök, hogy substacked lett, Péter! Említetted, hogy lehet, hogy visszavonulsz a politikától - hát, szerintem értelmiséginek jobban beválnál! Abból mostanában kevés van.
Na, a zöldpolitikáról. Szerintem a politikának is van egy Maslow-piramisa, a munkahelyek, jövedelmek a legfontosabbak, ha ez megvan, akkor elkezdi az embereket érdekelni az állami szolgáltatás, egészségügy, oktatás, ebben a fázisban vagyunk, utána talán jön az antirasszizmus, hogy már van annyi többlet, hogy le tudnak az emberek a cigányság javára valamiről mondani, és valahol a piramis csúcsa a zöldpolitika, hiszen az arról szól, hogy absztrakt dolgok javára kell valamiről lemondani. Szerintem nincs még ennyi többlet Magyarországon, szerintem még zöldpolitikára nincs igény, még túl szegények vagyunk.
Az LMP kongresszusa 😂😂😂😂